A GDP 70 százaléka alá csökkent az államháztartás bruttó adóssága, erre utoljára 2008-ban, az IMF-hitel felvétele előtt volt példa - derül ki az MNB szerdán megjelent második negyedéves statisztikájából. Persze az adósság összege közben tovább emelkedett, vagyis továbbra is a nominális GDP növekedésének köszönhető az adósságráta kedvező tendenciája.
Az utóbbi egy évben Magyarország külfölddel szembeni finanszírozási igénye a GDP 1,4%-a volt. A szám azért különleges, mert ez a mutató utoljára 2009-ben volt pozitív. Azóta a válság utáni alkalmazkodás (adósságleépítés) jegyében a magyar gazdaság kevesebb jövedelmet használt fel, mint amit előállított. Így tehát a külföldet finanszírozta, vagyis a finanszírozási igénye negatív volt. Attól azért egyelőre nem kell tartanunk, hogy a külső egyensúlyunk úgy felborul, mint ahogy azt a válság előtt láthattuk.
A vártnál nagyobb mértékben esett vissza Magyarország bruttó államadóssága, ami 2018 végén a GDP 70,9 százaléka volt - derül ki a pénzügyi számlák előzetes adataiból, melyeket hétfő reggel tett közzé az MNB. Az államháztartás nettó finanszírozási képessége a nemzeti össztermék -2,2 százaléka volt tavaly, míg a háztartások esetében a GDP 5,9 százalékát tette ki a finanszírozási képesség.
Az előzetesen közölt 72,8 százalékról 72,4 százalékra módosították a GDP-arányos adósságráta harmadik negyedéves értékét - derül ki az MNB által közölt pénzügyi számlákból péntek reggel. Ennek alapján az év végére szinte biztosan teljesül a csökkenő adósságra vonatkozó cél, a kérdés csak az, mekkora lesz a csökkenés.
A második negyedéves 73,8 százalékról 72,8 százalékra csökkent az államháztartás brittó névértéken számított GDP-arányos adóssága - közölte hétfő reggel az MNB az előzetes pénzügyi számlák adatai alapján. Ezzel már a tavaly év végi szint alá esett az adósságráta, így várhatóan az év végén is gond nélkül teljesül majd a csökkenésre vonatkozó cél.
A maastrichti limitet meghaladó mértékű, GDP-arányosan 3,4%-os finanszírozási igénye keletkezett a magyar államnak az elmúlt egy évben. A vállalati szektor a beruházási aktivitás miatt szintén növelte a finanszírozási igényét, így a teljes nemzetgazdaság finanszírozási képessége a GDP 1,4%-ára esett vissza.
A második negyedév végén 74,5%-os volt a GDP-arányos államadósság Magyarországon, a mutató harmadik negyedéve emelkedik. Az államháztartás finanszírozási képessége az elmúlt egy évben a GDP 2,9%-át tette ki, ez az utóbbi négy év legmagasabb értéke.
Az előzetesen közölt 72,3 százalékkal szemben 72,1 százalék volt a központi költségvetés bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága (az Eximbank nélkül) az első negyedév végén - derül ki az MNB hétfő reggel publikált felülvizsgált adataiból. Az államháztartás nettó finanszírozási képessége a márciussal zárult egy évben a GDP mínusz 2,5%-a volt, miközben a háztartások nettó finanszírozási képessége a nemzeti össztermék 5,5%-ára rúgott.
Az első negyedév végén 28 ezer milliárd forint felett volt az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága, ez három hónap alatt 684 milliárd forintos emelkedést jelent - derül ki a csütörtök reggel publikált előzetes pénzügyi számlákból. Ezzel párhuzamosan a GDP-arányos adósságráta is megint emelkedett.
A 2016-os 73,9 százalékról 72,1 százalékra csökkent a GDP-arányos államadósság tavaly, a számottevő csökkenés a gazdaság erőteljes növekedésének volt köszönhető - derül ki az MNB hétfőn közzétett előzetes adataiból. Ugyanakkor a jegybank először közölte az adósságszámot külön az Eximbank beszámításával, ami arra utalhat, hogy a magyar fél lassan belenyugszik, hogy vereséget szenved ezen a téren. Az állami tulajdonú pénzintézettel együtt a GDP 74%-a volt az év végén az adósságunk, ami szintén jelentős csökkenés a 2016-os 76%-hoz képest.
A korábban becsült 72,7 százalékról 72,4 százalékra módosította az MNB a harmadik negyedév végi GDP-arányos adósságrátát - derül ki a péntek reggel publikált pénzügyi számlákból. Így egyre biztosabbra vehető, hogy az év végére is sikerül magabiztosan csökkenteni az adósságrátát a tavalyi 73,9 százalékhoz képest.
Idén eddig olyannyira jól alakultak a költségvetés alapfolyamatai, hogy az első három negyedévben brutálisan kedvező az államháztartás helyzete. Mindez az utolsó negyedévben soha nem látott költekezésre adna lehetőséget a kormány számára. Elmagyarázzuk, hogyan teheti ezt meg és hogyan nem.
A harmadik negyedévben 72,7 százalékra csökkent az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága, ez 0,9 százalékponttal alacsonyabb a június véginél. Az adósságráta a válság óta nem volt ilyen alacsony, ezzel pedig teljesíthetőnek tűnik az idei adósságcél is.
Tovább csökkent az államadósság a második negyedévben, mégis nagyobb lett a GDP-arányos mutató, mint amit három hónapja ismertünk. A látszólagos ellentmondás mögött az áll, hogy két tényező miatt is visszamenőleg módosult az adósságráta.
Az első negyedévi 74,3%-ról 74%-ra mérséklődött június végére a magyar államadósság a GDP arányában, ami csaknem 9 éve, azaz a válság kitörése és az IMF hitelkeret lehívása óta a legalacsonyabb - derül ki a Magyar Nemzeti Bank által ma közzétett előzetes adatokból. A csökkenő tendencia nem meglepő annak tükrében, hogy az első után a második negyedévben is többletes volt az államháztartás pénzügyi mérlege. Ez egyúttal azt is előrevetíti: az idei évre belőtt 2%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélnál jóval jobb egyelőre az alappálya. Közben a lakosság a jelek szerint "úszkál" a pénzben, újra jócskán nőtt a háztartások nettó finanszírozási képessége.
Az első negyedév vártnál magasabb GDP-növekedésének hatására a 74,6%-ról 74,3%-ra pontosította az első negyedév végi GDP-arányos államadósság adatot az MNB. Az ország nettó finanszírozási képessége csökkent, ami jó hírnek mondható annak fényében, hogy ehhez végre a vállalati aktivitás éledezése is hozzájárult.
A tavaly év végi 74,1%-ról 74,6%-ra visszaugrott az első negyedévben a magyar államadósság bruttó, konszolidált, névértéken számított állománya a GDP arányában - közölte az előzetes adatot ma reggel a Magyar Nemzeti Bank. A háztartások kapcsán figyelemre méltó folyamat, hogy több negyedév óta csökken a háztartások finanszírozási képessége, azaz az újonnan felhalmozott követelések és kötelezettségek különbsége. Ezen belül is érdekes, hogy a háztartások készpénz- és betétállománya az idei első negyedévben kicsit csökkent, közben viszont jócskán nőtt az állampapír állományuk.
Az előzetes adatok szerint tavaly év végére 73,9 százalékra csökkent az államháztartás bruttó, konszolidált adóssága a GDP arányában - derül ki az MNB péntek reggel megjelent adataiból. Ezzel talán a vártnál egy hajszállal magasabb adatot közölt a jegybank, de ezt még jó eséllyel lefelé fogják módosítani a későbbi felülvizsgálatok során.
Az előzetesen közölt 74,2 százalékról minimálisan felfelé módosította az MNB a harmadik negyedéves GDP-arányos adósságszámot, de így is jó úton haladunk afelé, hogy az év végére teljesüljön a 74 százalék alatti érték. Az adóssággal párhuzamosan az államháztartás nettó finanszírozási képessége kicsit javult, a háztartásoké viszont romlott az előzetes adatokhoz képest.
A tavaly év végi 74,7 százalékról szeptemberre 74,2 százalékra csökkent a bruttó adósságunk a GDP arányában - derül ki az MNB csütörtökön közölt statisztikájából. Ezzel gyakorlatilag kipipálhatja a kormány az idei adósságcélt, ha a negyedik negyedévben minimális adósságcsökkentést végre tud hajtani, akkor gond nélkül teljesül az uniós szabály is. Márpedig azt már tudjuk, hogy az aszfaltügy elszámolása miatt jelentős uniós milliárdok folynak be a negyedik negyedévben, így kezdhetik behűteni a pezsgőt a kormánynál.
Jövőre már 400 is lehet az euró.
A nemzetközi cégcsoportok leányvállalatai előtt álló aktuális feladatok a globális minimumadóval kapcsolatban.
Ez sok mindent megváltoztathat.
Mit mutat a második negyedéves GDP-adat?
"Tegnap azt mondtad, majd holnap" – Nike.
A keddi kamatdöntésről és a jegybank frissített növekedési előrejelzéséről Németh Dávidot kérdeztük.
